Adószámos magánszemély adózása

Adószámos magánszemély adózása

Nem egyéni vállalkozó és nem őstermelő adószámos magánszemély kizárólag nem rendszeres és nem üzletszerű tevékenységet végezhet. Az adószámos magánszemélytől befogadott számla kifizetése eltérő adó- és járulék kötelezettségeket von maga után, mint egy egyéni vállalkozótól vagy őstermelőtől befogadott számla, ezért nagyon fontos, hogy a magánszemély adatait tartalmazó számlát jól vizsgáljuk meg, keressük az egyéni vállalkozót jelölő „e.v” utótagot, az egyéni vállalkozó adatai között szigorúan feltüntetendő nyilvántartási számot, őstermelő esetében az őstermelői igazolvány számot stb. Ezek hiányában feltételezhetjük, hogy a számla kiállítója adószámos magánszemély. Önmagában a 7-es adószám még nem dönti el a kérdést.

 

Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség

Az adószámos magánszemély bevétele önálló jövedelemnek minősül, vagyis az szja tv. erre vonatkozó rendelkezései szerint adózik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózó választhat a 10%-os, ún. diktált költségátalány, és a tételes költségelszámolás között. Az igazolás nélküli 10%-os költséghányad levonásával (diktált költségátalány) vagy a ténylegesen, a tevékenységgel összefüggésben felmerült, bizonylatokkal igazolt költségek levonásával (tételes költségelszámolás) megkapott jövedelem után az adózót 15% személyi jövedelemadó fizetés terheli, amely viszont az összevont adóalap része, így az adóalapot csökkentő családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, valamint az adót csökkentő személyi kedvezmény erre a tételre is érvényesíthető. (A fenti választás a magánszemély összes önálló bevételére egységesen igaz, tehát vagy minden esetben vagy a diktált vagy a tételes költségelszámolást alkalmazhatja, illetve tételes költségelszámolás esetén a diktáltra már visszaállni nem lehet).

Amennyiben az adószámos magánszemély nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek nyújt számlát (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet), a kifizető köteles a felmerülő személyi jövedelemadó levonására. Ilyen esetben a magánszemély nyilatkozik a fenti választásáról, és tételes költségelszámolás esetén egy levonandó százalékértéket ad meg. Ez – mivel a levonás tekintetében adóelőlegről van szó – az 50%-ot nem haladhatja meg (kivétel a költségtérítés, amellyel szemben akár teljes mértékű levonás is eszközölhető, tehát e tekintetben nulla jövedelem is keletkezhet). A magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető az adót megállapítja, levonja, bevallja és erről a magánszemélynek bizonylatot állít ki.

Amennyiben az adószámos magánszemély magánszemélynek is számláz, úgy saját maga negyedéves gyakorisággal, a negyedévet követő hó 12-ig köteles az adóelőleget kiszámolni, és a NAV személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára (10032000-06056353)  megfizetni (közleménybe az adószám tüntetendő fel). Az adó bevallása évente egyszer kötelező, áfa fizetésre nem kötelezett adószámos magánszemélyek esetében május 20-ig, áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében február 25-ig.

 

Egészségügyi hozzájárulás és járulék fizetési kötelezettségek

 Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Amennyiben az adószámos magánszemély másik magánszemélynek vagy adó levonására nem kötelezett kifizetőnek állít ki számlát, úgy a személyi jövedelemadó alapjával egyező összeg után 22%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettsége merül fel  az adóbevallás benyújtásakor.

Járulék fizetési kötelezettség

Ehhez a kifizetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a magánszemély által realizált jövedelem (bevétel csökkentve a költségekkel) a tárgyhónapban meghaladja-e a minimálbér 30%-át, illetve napra vetítve a minimálbér 30%-ának 30-ad részét. Ezen értékhatár felett minősül a magánszemély biztosítottnak, vagyis amennyiben a jövedelem meghaladja ezt az összeget, azt járulékfizetési kötelezettség terheli. A személyi jövedelemadó fizetésen túl a magánszemély 4+3% egészségbiztosítási járulék, valamint 10% nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség terheli, a kifizetőt 19,5% szociális hozzájárulási adót, valamint 1,5%

Kötelező nyilvántartások

  • 10%-os diktált költségátalányt alkalmazó adószámos magánszemély számára elegendő bevételi nyilvántartást vezetni.
  • Tételes költségelszámolás esetén bevételi és költség nyilvántartást is vezetni kell.
  • Áfa fizetésre kötelezett adószámos magánszemély pénztárkönyv vezetésére kötelezett.
  • Illetőleg naplófőkönyv vezetése bárki által választható.

Vonatkozó törvények: 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)