Védelmi tevékenység

Személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül a létesítmények, telephelyek, területek, járművek vagy más dolgok őrzése, a rendezvények biztosítása, a szállítmányok kísérése, a pénz- és értékőrzés, -szállítás, a természetes személyek életének és testi épségének védelme, továbbá a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása.

A személy- és vagyonvédelemmel, illetve a magánnyomozással közvetlenül összefüggő tevékenységek közé tartozik a tűzvédelmi, a polgári védelmi, a munka- és egészségvédelmi tevékenység, illetve a katasztrófaelhárítás, ha az ezzel megbízott személy rendelkezik az előírt szakképesítéssel, valamint az üzleti és üzemi titok, az informatikai adatok védelme, a pénz- és értékőrzéssel, valamint -szállítással kapcsolatos pénzfeldolgozó tevékenység, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói szakképzés, tanácsadás, szakirodalmi kiadói, valamint szakértői tevékenység, a vagyonvédelmi célú kutatás. Ilyen tevékenység továbbá a vagyonvédelmi eszközök gyártása, forgalmazása, a mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, szerelése, karbantartása és az egyéni, társas vállalkozó által őrzött objektum karbantartási és takarítási munkáinak elvégzése.

Személy- és vagyonvédelmi tevékenység csak a rendőrség által kiadott engedély birtokában végezhető vállalkozói alapon. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalkozás tagja legyen a személy-, vagyonvédelmi biztosítóegyesületnek, vagy érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a kamarai nyilvántartásba vétel igazolását. Nem kaphat engedélyt az a vállalkozás, amelyik nem rendelkezik a személy- és vagyonvédelemhez szükséges anyagi és technikai eszközökkel. Az egyéni vállalkozó vagy a vállalkozás vezető tisztségviselőjének büntetett előélete szintén kizárja az engedélyezést.

Az engedély további feltétele, hogy a vállalkozásban dolgozó tag, alkalmazott vagy segítő családtag személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelkezzen. Ilyen igazolványt az a büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár kaphat, aki belföldi lakóhellyel, szakképesítéssel rendelkezik, és nem folyik ellene háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás. A személy- és vagyonőri szakképzésben részt vevő kérelmező csak ideiglenes igazolványt kaphat. Az ideiglenes igazolvány 6 hónapig érvényes, s nem jogosít önálló munkára.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységre kötött szerződést írásba kell foglalni. A szerződésben a megbízónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a megbízott nyilvántartsa a nevét és lakcímét (vagy székhelyét, ennek hiányában telephelyét), továbbá hogy a rendőrség betekinthet ebbe a nyilvántartásba.

A vállalkozó a rendőrség által hitelesített naplóban nyilvántartást vezet a szerződésekről is. A naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig meg kell őriznie. Fel kell tüntetnie benne a megbízó nevét, lakcímét, székhelyét vagy annak hiányában telephelyét és a szerződés megkötésének és teljesítésének, illetve megszűnésének időpontját.

Engedély kiváltásához, csatolásához szükséges dokumentumok

• Cégbírósági végzés (hitelesített, 30 napnál nem régebbi)
• Felelősségbiztosítási kötvény másolata, valamint az éves díj befizetésének igazolása
• Vezető tisztségviselő (ügyvezető) aláírási címpéldánya
• A szakmai irányítást végző személy vagyonőri igazolvány másolata
• Foglalkoztatott adatai
• Működési engedély eljárási illetékének befizetést igazoló szelvény

Engedély kiváltásának menete

A rendőrség honlapjáról letöltendő az RI-204 űrlap, melyet a cégkapun keresztül kell benyújtani, a fenti dokumentumok csatolásával. Az őrző-védő cégekhez saját kamara tartozik, ahol kérelmet kell benyújtani a napló megküldésére. Miután a cég az engedélyt a rendőrségtől megkapta, a kamarától pedig az igazolást és a naplót, a naplót le kell tölteni, és hitelesítés céljából a rendőrségre személyesen be kell vinni.

Tv: 1998. évi IV. Törvény; 2005. évi CXXXIII. törvény